Bizonyos gyógyszerek, betegségek és kémiai anyagok növelhetik a bőr érzékenységét a napfényre (fotoszenzitizáció). A nem megfelelő naptej vagy parfüm is kiválthatja a  napsugárzásra a tüneteket. Ilyenkor vörös kiütések keletkeznek Ez gyakorlatilag a napfény túlérzékenység és nem allergiás reakció.

A napfény allergia csökkenthető, ha

- a napsugárzásnak kitett időszakot limitáljuk

- napszemüveget viselünk, hosszú ujjú ruhát használunk, és szalmakalapot hordunk.

Ha valakinek napsugárzástól kiütései vannak, akkor az orvos antihisztaminok adását javasolhatja. Naptej használata bizonyos fokig védelmet biztosít. Mivel a naptejek nem gátolják tökéletesen az ultraibolya sugárzást, ezért még allergiás reakció felléphet. Ha a túlérzékenységet krémek vagy gyógyszerek okozzák, ennek az orvoslása egyszerű: el kell hagyni az illető krémet vagy gyógyszert. A valódi napfény allergia esetén, apránként kell a szervezetet a napfényhez szoktatni, egyébként árnyékban kell maradni.

Ugyanezen a honlapon azt a kérdést is firtatták, hogy a hidegre is allergiás lehet-e az ember.

A válasz igen, ezt a jelenséget hideg okozta csalánkiütésnek nevezik. Néhány embernél a hideg hisztamin és egyéb kémiai anyagok kibocsátását okozza a bőrben. Ez vörös bőrrel, viszketéssel, duzzanattal és bőrkiütésekkel társul. Noha a tüneteket a hideggel való expozíció váltja ki, a tünetek rosszabbodnak, ha a szervezetet a hidegről melegebb környezetnek tesszük ki. A hideg okozta csalánkiütések oka még nem ismert. Valószínű, hogy az arra hajlamos embereknek érzékenyebb hisztamin tartalmú bőrsejtjeik vannak. Amennyire lehet, a hidegre túlérzékeny embereknek kerülniük kell a hideget és a hideg vizet. A hideg vízben való úszás is okozhat ájulást és sokkot.

A kezelés itt is antihisztaminok adásából áll. Ezeket a gyógyszereket akkor kell beszedni, ha az illető személy hidegnek teszi ki magát.

Forrás: www.mayoclinic.com