Erre példa Kelet-Németország, amikor is az egyesülés után a szénanáthás esetek száma megugrott. Hasonlóképpen jártak a grönlandi inuitok, akiknél a felgyorsult nyugatias életmód miatt az atópiás megbetegedések száma szintén megugrott.

Sokan azt állítják, hogy az urbanizáció során, az embereknek nagyobb lett az expozíciója a különböző allergénekkel szemben. Erre az elméletre kevés a bizonyíték. Éppen ellenkezőleg, egyes kutatók azt állítják, hogy vidéken nagyobb annak az esélye, hogy valaki potenciális allergénekkel találkozzon. Vidéken olyan fontos allergén forrásokat lehet fellelni, mint például polleneket, penészt, állatokat. Ezek a városi környezetben ilyen gyakorisággal kevésbé fordulnak elő. A háziállatokkal és a hobbiállatokkal kapcsolatban a kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy az utóbbiakat a vidéki emberek ugyanúgy hajlamosak a lakásban tartani, mint a városiak, és a szőrrel való expozíció vidékieknél legalább annyira gyakori, mint a városi embereknél, ezzel azt a feltételezést cáfolva, hogy vidéken a hobbi állatokat házon kívül tartják, és ezeknek kisebb az allergenitásuk, mint a lakásban tartott állatoké.

A házi poratka allergiával kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. Rossz lakhatási viszonyok mellett a házi poratkával való találkozás gyakorisága nagyobb. Egy tanulmány azt mutatta ki, ha egy lakásban az ágy a talajszintnél magasabban van és központi fűtéssel fűtenek, a házi poratkák száma is kisebb. Így érthető, hogy a modern városias környezetben csekélyebb az allergénekkel való expozíció gyakorisága. Ráadásul a városlakók több időt töltenek zárt helyiségekben, a munkahelyen, otthon, és a munkahelyre ingázva, amivel ugyanúgy csökken a külső allergénekkel való találkozások száma. A fizikai inaktivitás is csökkenti a légutakon keresztül bekerülő allergének mennyiségét, és ezek felszívódását a légutak nyálkahártyáján keresztül. Az ipari módon előállított élelmiszerek allergenitása a feldolgozás során csökken. Erre egy példa a pasztörizálással előállított tej, amelynek antigén tartalma kevesebb lett. A felsorolt életmódi tényezők tipikusak egy nyugati stílusú, városiasodott, jóléti társadalomra, amelyek kisebb mértékű allergén expozícióhoz vezetnek.

Összefoglalásképpen elmondható, kevés adat támasztja alá azt a feltevést, hogy az allergiás megbetegedések gyakorisága urbanizált környezetben a nagyobb mértékű allergén expozíciónak lenne köszönhető, mint vidéken. Éppen ellenkezőleg, vidéken nagyobb mértékű az allergénekkel való találkozás, mint a városi környezetben.

Forrás: International Archives of Allergy and Clinical Immunology