Az emésztőrendszer mindhárom funkciója - az emésztés, a felszívás, és a tápanyag továbbítás - jelentős átalakuláson megy át az első életév során. Már a fogantatás 4. hetében jelen van a kezdetleges bélcsatorna, melynek hossza 4 mm. Ez a bélcsatorna a megszületésig kb. 1000-szeresére nő, és már a 20. terhességi hétre kialakul a végleges struktúra. Már a méhen belüli életben kialakulnak a nyelési és szopási mozdulatok, de megszületéskor ezek még részben éretlenek, sokszor rosszul koordináltak, főleg koraszülöttekben.
A gyomor és a nyelőcső között lévő izomgyűrű érése csak a megszületést követő 9. hónapra fejeződik be teljes értékűen. Ez az izomgyűrű felelős, hogy a gyomorba jutó táplálék ne folyjon vissza a nyelőcsőbe. Így már érthető, miért is olyan gyakori kiscsecsemőknél a bukás.
 
A gyomor is jelentős átalakuláson megy át. Megszületéskor mintegy 30 ml a térfogata, és az első életév végére eléri az 1200 ml-t. Ne feledjük, hogy a csecsemők a testsúlyuk közel 15%-át elfogyasztják naponta! A gyomorürülés sebességét meghatározza a benne lévő tápanyag energia-, cukor- és zsírtartalma. Ez azt is jelenti, hogy az anyatej például gyorsabban kiürül a gyomorból.
A vékonybelek fő funkciója az emésztés és a megemésztett tápanyagok továbbítása a keringésbe. Ehhez különböző emésztőenzimek szükségesek, melyek a vékonybélbolyhok felszínén helyezkednek el. A vékonybélbolyhok megszületéskor már jelen vannak, de funkciójuk még tökéletlen. A bolyhok optimális működéséhez szükség van az anyatejjel kiválasztódó különböző növekedési faktorokra is.
 
Rendkívüli fontosságú említést tenni az „intesztinális barrierről”, azaz a bél sorompó szerepéről. A bél falát borító sejtek meggátolják különböző, a szervezet számára káros anyagok, fehérjék átjutását a szervezetbe. Ez a sorompó kiscsecsemő korban még éretlen, és gyakran átenged olyan nagy molekulákat, amelyek a szervezetbe bejutva káros folyamatokat indítanak be, pl. allergiás folyamatokat. Így jöhet létre, például az anyatejjel táplált csecsemőknél a tehéntej fehérje allergia. Számos mozzanat, fertőzés, gyulladás megzavarhatja ennek a védősorompónak a működését.
Óriási változáson megy át a csecsemők bélflórája is az első hónapokban. A legújabb kutatásokból tudjuk, hogy a beleinkben lakó, óriási számú baktérium, az ún. baktériumflóra jelentős hatással van szervezetünkre. Ennek a flórának az összetételét az elfogyasztott táplálék határozza meg. Ez leginkább a csecsemők székletének változásával figyelhető meg, hiszen teljesen más egy anyatejes, szopó baba széklete, mint a vegyes tápláláson lévőké. Ennek megfelelően kialakulhat a szervezet számára kedvező hatással bíró („jótékony baktériumok”) flóra és ennek az ellenkezője is igaz. Tanulmányok igazolták, hogy kedvező összetételű baktériumflóra esetén csökkenthető az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata.
Összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a csecsemő gyomor-bél rendszere hatalmas változáson megy át az első életév folyamán, és az ebben az időszakban elfogyasztott táplálék összetétele komoly hatással bír a késői időszakra is.

A csecsemők élelmiszerallergiája
Csecsemők és kisgyermekék körében többszörösen gyakoribb jelenség az élelmiszerallergia, mint felnőtteknél. Leginkább a tejre, a tojásra, a szójára és a halra - ebben a sorrendben - érzékenyek a 12 hónaposnál fiatalabb babák. Az anyatejnek védőhatású szerepe van az allergiák kialakulásának szempontjából. A laktóz-intolerancia nagyon ritka jelenség a csecsemők körében, ez esetben a laktózmentes tápszer, illetve a laktózmentes tertermékek megfelelő időben való fogyasztása javasolt. A laktóz enzim hiányát, illetve működési zavarát a laktáz nevű enzim pótolhatja még. A gyermekek egy része 2-3 éves korára kinövi az élelmiszerallergiáját.
Ha a csecsemő vagy az édesanya valamilyen élelmiszerallergiában szenved, akkor kerülniük kell azon összetevők fogyasztását, melyek felelősek az allergia kiváltásáért. Ha pontosan nem tudja az édesanya, hogy a csecsemő mire lehet allergiás, akkor érdemes naplót vezetni a baba étrendjéről és figyelni az esetleges változásokat. Szűrővizsgálatok szintén javasoltak lehetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái - csak nagyon kis mennyiségben - átjutnak a tejbe. Ez okozhat egyes esetekben haspuffadást, hasfájást a babának. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Emiatt szakorvosi vizsgálatra feltétlenül szükség van. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből.

A vese működése csecsemőkorban
Az egész szervezetben a táplálék felszívódás, az oxigén csere, a vizelet kiválasztás féligáteresztő hártyákon keresztül történik. Ezek a féligáteresztő hártyák a vér rendszer ereinek a fala.
A vese részben úgy működik, mint egy konyhai szűrő. A szűrő szintén egy úgynevezett félig áteresztő hártya: ezen keresztül kiszűrődik a folyadék, és a folyadékban oldott kisméretű anyagok.
A vese szabályozza a vizelet mennyiségét és a kiválasztott anyagok mennyiségét, azaz koncentrált vizeletet vagy hígított vizeletet tud előállítani, de ezt már munkával, illetve energia felhasználásával teszi.
Megszületéskor és fiatal csecsemőkorban a veseműködés még éretlen. Az első napokban kisebb a kiválasztás mértéke, mint felnőttekben, és így a képződött vizelet mennyisége is kevesebb. Ez a funkció fokozatosan érik, de a felnőttkori értéket csak 1 éves korra éri el.
A vizelet - mint minden folyadék - lehet híg és lehet koncentrált. Ez mindig a víz és a benne oldott anyagok arányától függ. Csecsemőkorban alacsony a vese koncentráló képessége. A koncentrálás alapvetően só (nátrium-klorid, NaCl) függő. Csecsemőkorban a fokozott só bevitel megterheli a vesét, mert nem tudja kiválasztani, így fölöslegesen és kórosan felhalmozódik a szervezetben. A tehéntejnek és a kecsketejnek nagy a sótartalma, ezért 1 éves kor előtt nem ajánlatos. Utólagosan sózni (és cukrozni) is felesleges az ételeket, hiszen a zöldségek és a gyümölcsök sótartalma fedezi a baba szükségleteit. A túlzott sófogyasztás a későbbiekben olyan betegségekre hajlamosíthat, mint a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris és az érrendszeri problémák.
A vese vizelet hígító képessége azonos a felnőttével. A szervezetben termelődő salakanyagok többsége a fehérjékből képződik.
A nagy mennyiségű fehérje- és só bevitel terheli a csecsemő szervezetét, ezért kerülni kell a számára magas fehérje- és sótartalmú ételeket.

Dr. Dezsőfi Antal  (gyermekgyógyász, gastroenterológus), Dr. Szabó László (Magyar Gyermekorvosok Társasága - elnök)

Forrás: www.gyermekorvostarsasag.hu