Egy kutató - nevezetesen Dr. Marc McMorris, a Michigan Health System-től - ezt nevezi higiénia elméletnek: ”Tisztább környezetben élünk, és a szervezetünknek nem szükséges a kórokozókkal úgy harcolnia, ahogy ezt a múltban tette. Ennek eredményeképpen az immunrendszer a fertőzések elleni harcról az allergiás reakciók kifejlődésének a tendenciája felé tolódott.

A higiénia elméletnek háttere szerint a 90-es évek végén Dr. Erika Von Mutius összehasonlította az allergiák és az asztma gyakoriságát Kelet-és Nyugat-Németországban. Az elmélete az volt , hogy a kelet-német gyermekek körében, - akik szegényebb környezetben éltek - az allergia és az asztma elterjedése gyakoribb. A kutató ezzel szemben ennek pont az ellenkezőjét tapasztalta. Van Mutius azt is megállapította, hogy a különbségek az életvitelben rejtőznek. Ha a gyermek egy nagyobb családban él, vagy állatokkal van körülvéve, azaz mikróbáknak van kitéve, akkor az immunrendszer a mikróbákhoz hozzáedződik, és nem vált ki allergiát. Ezt az elméletet nevezte el higiénia elméletnek. Mivel az immunrendszernek nem kell különféle fertőzésekkel felvennie a harcot, így az immunrendszer bizonyos ártalmatlan anyagokkal szemben - mint például a pollenekkel szemben - fejt ki túlzott reakciót. A vakcinák kifejlesztésével az immunrendszernek már nem szükséges olyan életveszélyes fertőzésekkel megküzdenie, mint a gyermekbénulás, vagy a kanyaró.

A légmentesen záródó ajtók és ablakok, amelyeket energiaspórolásra terveztek, számos beltéri allergén megnövekedett koncentrációját eredményezték. Ráadásul, ahogy Dr. Marc McMorris mondja, a mai családok kisebbek lettek, ami csökkentette a gyermekek expozícióját a kórokozókkal és a különféle fertőzésekkel szemben. Húsz-harminc évvel ezelőtt három,- és többgyermekes családok léteztek, és a gyermekek kevésbé voltak allergiára hajlamosak, mert a több gyermek több kórokozót, vírusokkal és baktériumokkal való expozíciót jelentett. A természetes immunrendszernek ma kevesebb a tennivalója, mint ötven évvel ezelőtt, ugyanis többet teszünk annak érdekében, hogy gyermekeinket megóvjuk a piszoktól és a csíráktól.

Az allergiák gyakorisága növekszik, mivel a társadalom, amelyben élünk, megváltozott. Ennek eredményeképpen az allergiás emberek allergiás gyermekeket nemzenek, amely az allergiák gyakoriságának természetes növekedéséhez vezet. A kérdés az, hogy mily módon tudjuk megőrizni az egyensúlyt ebben a túl tiszta világban. Dr. McMorris szerint az egyensúly az egészséges élet és a tiszta környezetben való élet közötti kihívást jelenti.
Egy újabb kutatás szerint a mikróbák száma és változatossága, amelyek a születés után az újszülöttek bélrendszerében megtelepednek, a későbbi allergia kifejlődésének a valószínűségét határozzák meg. Az újszülötteknek, akik városi környezetben élnek, kevesebb a mikróbájuk a bélrendszerükben, mint azoknak, akik tanyán vagy mezőgazdasági környezetben nevelkednek.

Mindannyian a legjobbakat akarjuk a gyermekeink számára. Nem kell visszalépni az időben, és a gyermekek immunizálását a halálos betegségekkel szemben megszüntetni, de használni kell a józan eszünket. Amikor a házunkat tisztán tartjuk, nem szabad elfelejtkezni a kazán filter cseréjéről vagy a penész eltávolításáról a pincéből és a padlásról.

Legvégül Dr. McMorris azt javasolja, hogy hagyjuk, hogy a gyermek valóban gyermek lehessen! Hagyjuk játszani a barátaival a szabadban, és ne aggódjunk, hogy kontaktusba kerülhet piszokkal és kórokozókkal, de legyünk mindig óvatosak a potenciálisan életveszélyes élelmiszerallergiákkal szemben!