A szója fontos szerepet játszik a táplálkozásban. A szója a hüvelyesekhez tartozik, a szójabab allergiát 1980-óta ismerik. Fogyasztása megnövekedett Európában, részben a vegetáriánus konyha terjedése, részben a szója élelmiszer technológiai előnye miatt, amelyet a szója más, feldolgozott termékekhez történő hozzáadásával érnek el.  A növényt szójaolajként, lisztként, tejként, pehelyként fogyasztják. A szója olcsó és jó proteinforrás, és sok feldolgozott élelmiszer alkotórésze. Rejtett allergénként számos étel alkotó elemeként lehet jelen.

Több allergént diagnosztizáltak a szójababban, összesen tizenhatot. Hivatalosan, az International Union of Immunological Sociaties Allergen Nomenclature Sub-Committe által allergénként csak négy allergén van elkönyvelve, ezek közül kettő a szójabab hüvelyében található, amelyek belélegzése vált ki asztmatikus tüneteket.

Az asztmát kiváltó allergének különböznek a táplálékkal fogyaszthatóktól. Egy emlékezetes asztma kitörést jegyeztek fel Barcelónában, amikor is több egyénnél váltott ki asztmát a szója kirakodása a kikötőben.

A Current Opinion of Allergy and Clinical Immunology számában olvasható, hogy a szója allergia Európában gyakran földimogyoró allergiával társul. Még gyakoribb a nyírfa pollennel való keresztreakciója. Egy lényeges fehérjét, az úgynevezett Gly m 4-et azonosították, mint a fő szója allergént, amely keresztreakciót mutat a nyírfa pollen fő allergénjeivel.

A Current Opinion of Allergy and Clinical Immunology szerint az önkéntesek toborzása a vizsgálatokhoz nehéz volt, ami azt tükrözi, hogy a szójabab allergia gyakorisága mégsem olyan nagy, mint azt a kutatók előzetesen feltételezték. Gyakorlatilag hiányoznak az adatok a szójabab allergia elterjedtségéről.

A jövő a szója allergének összetételének a vizsgálatáé, amelyek súlyos allergiát okoznak, és amelyek klónozás és tisztítás után a szója allergia diagnózisára is használhatók.

Forrás: Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology