Az allergiás tünetekért az ún. Ig E antitestek által közvetített immunválasz a felelős. Ilyenkor az antitestek az úgynevezett hízó-sejtekhez és bazofil sejtekhez csatlakoznak. Ha az antigén (allergén) kapcsolódása „keresztköt” két szomszédos IgE-t, akkor ezekbőla sejtekből kémiai mediátorok szabadulnak fel, amelyek az allergiás reakciót kiváltják. Nyolc élelmiszert azonosítottak, mint a leggyakrabban allergiát kiváltó forrást: ezek a tej, tojás, hal, héjas állatok, gabona, mogyoró, amerikaimogyoró és a szója lehetnek. Annak ellenére, hogy a szója allergiát kiváltó hatása jól ismert, a szója származékokat egyre növekvő mértékben használják, az előnyös, egészségre kedvező hatásuk miatt, A szójabab mindig is egy, a genetikai módosításra kiszemelt gabonaféleség volt. Az úgynevezett Roundup Ready nek, mint a legismertebb genetikailag módosított szójának az a tulajdosága, hogy rezisztens a glyphosatra. Ez biztosítja, hogy bizonyos herbicidekre rezisztenssé vált.

A genetikailag módosított élelmiszereknél az a fő aggodalom, hogy a genetikai manipuláció eredményeként a végtermék allergiát vált-e ki, vagy sem. Az új, vagy megváltoztatott gének fehérjéi allergénekké válhatnak.

A kutatás során, mint várható volt, számos szója allergént mutattak ki. Összesen 55 proteint mutattak ki a szójából, amelyek az allergiás reakciót kiváltó Ig E antitesthez kötődnek. A kutatás eredményeképpen két további potenciális szója allergént fedeztek fel. Az egyik egy ún. késői embriófejlődési fehérje csoporthoz tartozik, a másik egy ún.cysztein proteáz. A megvizsgált egyedek egyike sem reagált különbözőképpen a szója és a genetikailag módosított változat próbáira. Úgy tűnik, hogy a szójabab allergén tulajdonságai nem változtak a génmanipulációt követően.

Fordító: Dr Gere László

Forrás: International Archives of Allergy and Immunology, 2007 májusi szám