A furktóz egy természetes és egyszerű cukor, amit főleg gyümölcsökben, zöldségekben és a mézben találhatunk meg. Mivel a gyümölcsökben gyakori az előfordulása, ezért hétköznapi nevén gyümölcscukornak is hívják. Leginkább a glükózzal együtt fordul elő, de annál sokkal édesebb ízű. Habár minden gyümölcs tartalmaz fruktózt, annak mennyisége a gyümölcs típusától, a tárolási körülményektől, sőt az éghajlattól, az adott ország klímájától és fekvésétől is függ.

A fruktózt széles körben alkalmazza az élelmiszeripar is, mint adalékanyagot. Főleg édesítőszerként, ízfokozóként, színezőként vagy az élelmiszer fizikai tulajdonságainak javítására használják. A fruktózt ezen kívül rengeteg iparilag előállított élelmiszerben használják, annak ellenére, hogy a diétánál elsősorban a természetes élelmiszereket kell előnyben részesíteni. Legfőképpen, mint a cukor összetevőjeként szerepel, ezért alkalmazása széleskörű: desszertek, gyümölcslevek, szószok, tartósított, konzerv élelmiszerek, édes kekszek és cukorkák tartalmazzák elsősorban.

A főzött zöldségek fruktóztartalma mindig alacsonyabb, mivel a főzés során a cukor nagy része távozik. Az új burgonya fruktóztartalma magasabb, mint a régi burgonya fruktóztartalma. Általában véve a zöldségek fruktóztartalma lényegesen alacsonyabb, mint a gyümölcsöké. A korpás liszt több fruktózt tartalmaz, mint a fehérliszt, mivel a csíra és a korpa szacharózt tartalmaz. Hasonlóan, a többi teljesmagvú étel is több szacharózt tartalmaz, mint a finomított termékek. A szorbitot főleg mesterséges édesítőszerként alkalmazzák, főleg diabetikus ételekben és italokban.

Az örökletes fruktóz-intolerancia:

Az örökletes fruktóz-intolerancia (angolul: Hereditary fructose-intolerance, röviden HFI) a fruktóz anyagcsere egy ritka autoszomális recesszíven öröklődő rendellenessége, melyet a fruktóz-1-foszfát-aldoláz aktivitásának hiánya okozza. Ez az állapot súlyos mérgezési tüneteket indít el a fruktóz elfogyasztása után. A glikogén lebontását és a glükóz szintézisét gátolja, súlyos hipoglikémiát okozva, mely reszketésben, zavartságban, hányásban mutatkozik meg, legrosszabb esetben súlyos rohamhoz vagy akár kómához is vezethet. Csecsemőknél a fruktóz hosszantartó fogyasztása esetén szintén jelentkezhetnek problémák: a növekedés megállása, sárgaság, májjal összefüggő megbetegedések, melyek hepatológiai vagy veseproblémákhoz -  rosszabb esetben halálhoz - vezetnek. A fruktóz-1-difoszfát hiánya a fruktóz-intolerancia egyik formája, mely szintén hipoglikémiát okoz, s ezzel a csecsemőhalandóság arányát  növelve.

Nem ajánlatos gyümölcslével itatni a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket, ugyanis táplálkozás-élettani szempontból nincs egyértelmű előnye. Sokkal inkább ajánlatos a friss és a természetes gyümölcs kifacsarása. A gyömölcslevek elektrolit tartalma relatíve alacsony, sőt a felszívódása sem teljes, mely hasmenéshez, rosszabb esetben kiszáradáshoz vezethet. A csecsemők fogai már 6 hónapos kortól nőhetnek, és a gyümölcslevek magas cukor (fruktóz) tartalma egyáltalán nem kedvez fogaknak, sőt később fogszuvasodást okozhatnak.

Amennyiben a szakorvos megerősíti gyanúnkat, és gyümölcscukor-érzékenységet diagnosztizál, a legszigorúbb diétára van szükség. Szakítani kell az egészséges életmód és táplálkozás némely hagyományával, emellett a speciális diétát össze kell egyeztetni a családtagok étrendjével. Mivel a szervezetben már nagyobb mennyiségű, felhalmozódott fruktóz van jelen, átmenetileg az egyébként fogyasztható élelmiszerek, tartósítószerek is gondot jelenthetnek.

Diétás javaslatok

A következő alapszabályokat szem előtt tartva fokozatos javulást érhetünk el a gyümölcscukor-érzékenységben szenvedő gyermekünknél, és azért sem kell aggódnunk, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, vitaminhoz jut-e a diéta során.

A diéta egyénre szabott, ezért célszerű külön füzetben vezetni a gyermek napi étkezéseit és az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat, ugyanis a gasztroenterológus és a dietetikus csak ezen információk ismeretében tud tanácsokat adni, segítséget nyújtani. Rendkívül fontos az emésztőrendszert megterhelő orvosi vizsgálat után legalább hat-nyolc hétig nagyon szigorú diétát tartani, hogy a bélbolyhok regenerálódhassanak. Kerülni kell minden gyümölcsöt, még az alacsonyabb fruktóztartalmúakat is! Mézet szintén tilos fogyasztani.

Párolva, illetve főzelék formájában fogyasztható a burgonya, a répa, illetve a tökfélék, nyersen pedig csak petrezselyemzöldet, snidlinget és fokhagymát adjunk - esetleg citromot. Ha a gyermek panaszmentes, és az orvos is javasolja, akkor lehet próbálkozni az alacsony gyümölcscukor-tartalmú zöldfélékkel, először párolva, majd nyersen, és csak ezután kezdjünk el gyümölcsöt is adni. De mindezt nagyon lassú tempóban és fokozatosan.

Hetente legfeljebb egy új élelmiszer adható, és ha a panaszok újra jelentkeznek, akkor legalább három-négy hétre, illetve ameddig a kezelőorvos elrendeli, térjünk vissza a szigorúbb diétára. A tiltott élelmiszereket minimum egy vagy két évig hagyjuk el a gyermek étrendjéből. Ez ugyan elég drasztikus lépésnek tűnik, de mindenképpen betartandó.

Mindig törekedjünk a jó minőségű alapanyagok megválasztására. Használjunk kukoricaolajat, mert sokkal könnyebben emészthető, mint a napraforgóolaj. Kerüljük a készen vett mustárt, ketchupot és majonézt, mert több adalékanyagot és tartósítószert tartalmazhatnak. Ecet helyett egy ideig használjunk pár csepp citromot.

A diéta kezdetén teljesen zárjuk ki az élelmiszeripar által előállított termékeket az étrendből, mert még a legegyszerűbb háztartási keksz is gondot okozhat. Esetleg készítsünk magunk májkrémet, húskrémet, kompótot, kekszet, lekvárt.

Ügyeljünk arra, hogy a felhasznált zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmát minél jobban megőrizzük. Ezért főzés helyett inkább pároljuk a zöldségeket. Használjuk fel a főtt krumpli levét is, süssünk kevés zsiradékkal. A nyers zöldségek, gyümölcsök elkészítésénél - ha lehetséges - ne használjunk fémreszelőt, kést. A salátát kézzel csipkedjük össze.

A téli megfázásos időszakban célszerű szigorúbb diétát folytatni, hogy megelőzzük a gyermek állapotának visszaesését. Soha ne felejtsük el megnézni, hogy a gyermeknek felírt gyógyszerek, antibiotikumok, vitaminok nem tartalmaznak-e gyümölcscukrot édesítőszerként.

Soha ne használjunk diabetikus készítményeket, mert azok a cukorbetegek számára ártalmas szacharózt gyümölcscukorral váltják ki. Nem ajánlott a mesterséges édesítőszerek használata sem. Italként adjunk szénsavmentes ásványvizet, illetve a gyermek egyéni diétájától függően otthon készített zöldség- és gyümölcsleveket. A gyárilag előállított gyümölcslé adása a fentebb említett okok miatt sem ajánlatos, ezen kívül tartósítószereket, adalékanyagokat is tartalmazhat. 

Javasolt élelmiszerek 

Párolt burgonya, répa, tökfélék - már a diéta kezdetétől fogva. Később lehet káposztát, kelkáposztát is adni. Fokozatosan: nyers uborka, fejes saláta, paradicsom, savanyú káposzta, cékla, spenót, sóska, karfiol, babfélék. A gyümölcsök közül legelőször az őszibarackkal és a kajszibarackkal próbálkozzunk, ha már a gyermek meg tudja enni a paprikát, a paradicsomot. Kevés gyümölcscukrot tartalmaz az ananász, a szilva, a málna és a grapefruit, és a banán sem okoz különösebb gondot. Bátran használjunk citromot - természetesen nem a bolti citromlevet.

Ajánlott a petrezselyemzöld, a zeller, a snidling, az újhagyma, a fokhagyma fogyasztása, ezek mind nagyon egészségesek is. Kerülendő a szamóca, a naspolya, a csipkebogyó, a narancs, a mandarin, a cseresznye és összeségében véve az "édesebb" gyümölcsök, zöldségek. Egyéntől függően, ezek a gyümölcsök esetleg egy-két év múlva már fogyaszthatóak. Tilos az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő adása, ezen gyümölcsök fruktóztartalma a legmagasabb.