Ritka ugyan, de a Solanum családba tartozó többi növényhez (burgonyához, padlizsánhoz, paprikafélékhez, dohányhoz, kávéhoz) hasonlóan a paradicsom allergiás reakciót is kiválthat az arra érzékenyekből. Allergiát terpéntartalma is okozhat (ebben az esetben ki kell zárni a citrusfélék, a sárgarépa, a sáfrány, a verbéna fogyasztását is). Bár ugyanahhoz a családhoz tartozik, mint a burgonya, fejlődése egyetlen fázisában sem tartalmaz mérgező alkaloidát.

A paradicsom Mexikóból és Közép-Amerikából származik, ugyanakkor Európában csak az 1500-as évek után vált ismertté. A francia „tomate” elnevezése az azték eredetű „tomatl” szóból született, míg Olaszországban „aranyalmának” (pomodoro), a franciaországi Provence-ban pedig „szerelemalmának” hívják. A burgonyához és a dohányhoz hasonlóan a paradicsom is a kétszikűek családjába tartozik, s hosszú időn keresztül gyógy-, mi több, dísznövénynek tartották. A mediterrán konyhába a többé-kevésbé csípősre készített szószok formájában tört be. Az angolszász világ nagyon sokáig fenntartásokkal fogadta, s még a XIX. századból is olvashatunk olyan szakácskönyveket, melyekben azt javasolják, hogy a paradicsomot legalább három órán keresztül kell főzni, hogy a mérgező anyagok távozzanak belőle. Mára ez az "elővigyázatossági lépés" nem kap ekkora szerepet, és a paradicsomot szinte mindenhol használják főzési alapanyagként.

Szervezetünket semmilyen plusz energiával sem terheli (100 gramm paradicsom alig 15 kcal-t, azaz 63 kJ-t tartalmaz), miközben számos jótékony vitamin forrásal rendelkezik: C-vitamin (100 grammban 10-20 mg), A-provitamin és sokféle B-vitamin található benne. Bőséges ásványi anyag-forrás is (nátrium, magnézium, foszfor), s hozzájárul a szervezet jó sav-bázis egyensúlyához. Ne feledjük azonban, hogy az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők jobb, ha héja és magjai nélkül csak a paradicsom húsát és levét fogyasztják.

A paradicsom allergiás reakciókat válthat ki, úgyhogy az első alkalmazás előtt karunk belső részén csináljunk egy próbát. Ha viszketés vagy bőrpír jelentkezik, azonnal mossuk le a pépet, és ne kenjük az arcunkra! A paradicsomra való allergiát 1-es típusú allergiának, vagy más néven kontakt (érintkezéssel összefüggő) allergiának is nevezik. Mivel a burgonya és a paradicsom egy családba tartozik, ezért ha valaki allergiás a burgonyára, akkor nagy eséllyel allergiás a paradicsomra is. Hozzátesszük, hogy a burgonyára való allergia rendkívül ritka jelenség, ezért  a krumpli sok ételallergiában szenvedő diétájának fő összetevőjét képezi. Az ételallergiát egy - a paradicsomban található - fehérje váltja ki, de hogy erre a fehérjére miért reagál hevesen az immunrendszer, arra pontosan még a tudósok sem tudják a választ.

A tünetek intenzitása az allergia súlyosságától függően változó lehet: az enyhe formától az életveszélyes állapotig. A tünetek pár percen belül, de legkésőbb pár órán belül jelentkeznek. A leggyakrabban a paradicsom magja, a bőre és a húsa vált ki allergiás reakciókat. A nyers paradicsom mindig nagyobb eséllyel vált ki tüneteket, mint a techológiai vagy konyhai műveleten (főzés, fagyasztás, pépesítés) átesett paradicsom. Így például ugyanaz az ember, aki a nyers paradicsomra allergiás, az a paradicsomszószot akár minden probléma nélkül is elfogyaszthatja. Tudniillik, hogy valamilyen fizikai vagy kémiai behatást követően (pl. fény, hő, egyéb összetevő) az élelmiszerek allergenitást kiváltó tulajdonsága megszűnik vagy lényegesen lecsökken.

A tüneteket általában kipirosodás, bőrkiütés, irritáció, viszketés, "kipattogás" jellemzi. Anafilaxiás sokk fellépése viszonylag ritka. A zellerhez hasonlóan, vannak olyanok, akiknél már a paradicsom szájjal történő puszta érintését követően is kialakulnak reakciók. Éppen ezért a paradicsom is összefüggésbe hozható az orális allergiás szimptómákkal.

Az egyetlen lehetőség a tünetek elkerülésére, hogy a paradicsomot kiiktatjuk az étrendből. Attól, hogy valakinél nem jelentkeznek allergiás reakciók az első alkalommal, még nem jelenti azt, hogy később ne merülne fel probléma. Ez főleg a főzött, pépesített paradicsomokra (pl. paradicsomszósz) jellemző, a nyers paradicsom esetében szinte mindig azonnal jelentkeznek a tünetek. Pizzára feltétként, salátába, szendvicsbe ezért nyers paradicsom nem tehető, de ugyanúgy arcpakolásként sem alkalmazható.