Az IgE antitest (Immunoglobulin E) az aminosavak (fehérje építőkövek) egy speciális láncát ismeri fel a fehérjében. Ez olyan élettani láncreakciót indít be, amely allergiás válaszhoz vezet. Ritkán előfordulhat, hogy kisebb atomok vagy molekulák, mint például a króm vagy a szénhidrátok, egyesülése nem-allergén fehérjékkel is allergiás tüneteket eredményez. Ezeket az apró egységeket hapténnek, félantigénnek is nevezik. Elkészült azon fehérje típusok listája, melyekre a legérzékenyebbek vagyunk.

Bár ezek országról-országra változhatnak, a következő élelmiszerekből származó fehérjék tartoznak ide:

• tojás
• hal
• kagyló
• tej
• szója
• gabona (glutén)
• földimogyoró
• diófélék
• citrusfélék
• szezámmag (Európában)

Hazánkban leginkább a tojásra, a tejre, a laktózra, a szójára és a gabonafélékre jellemző allergia elterjedt, mivel ezen ételek fogyasztása gyakoribb, mint mondjuk a hal, a kagyló, a földimogyoró, a diófélék, a citrusfélék vagy a szezámmag fogyasztása.

A szárnyasokból (csirke, pulyka) származó fehérjékben, bárányban és a rizsben - Japánt kivéve - továbbá a szentjánoskenyérmag lisztben jellemzően nincs sok allergén hatású összetevő. Egy elmélet szerint az újonnan felfedezett gyümölcsök, mint a kiwi, a papaya, vagy a mangó fogyasztásának széleskörűvé válása egy, az utóbbi években nem tapasztalt, étel-érzékeny generáció kialakulásához vezetett.

Az általános szemlélettel ellentétben, az étel-adalékanyagok és a csokoládé által kiváltott allergiás tünetek igen ritkák. Az adalékanyagok legártalmasabb hatása - ha egyáltalán előfordul ilyen - étel intoleranciaként, és nem valódi allergiaként jelenik meg.

Melyek az ételallergia tünetei?

A tünetek általában életkorhoz köthetőek, kulcskérdés, hogy mely életkorban jelentkeznek először. A születést követő első pár hétben a tünetek általában az emésztőrendszer éretlenségéhez kapcsolódnak (hányás, hasmenés), míg az első hónapokban vagy években a bőrön jelennek meg (ekcéma). A légzési nehézségek (bronchiolitis) később jelentkeznek, 3 éves kortól asztma, pubertás kortól pedig szénanátha (rhinitis) fordulhat elő.

Az anafilaxiás (sokkos) reakciók eredményezte tünetek súlyosságát a test allergiás válaszának intenzitása is befolyásolja. Az allergia legsúlyosabb következménye a kórosan alacsony vérnyomás és a szívritmuszavar, ami halálos kimenetelű is lehet. Emellett gégevizenyő (ödéma) is kialakulhat, ami légzési problémákhoz vezethet, vagy más, krónikus betegségek kialakulásához, mint például az ekcéma vagy a szénanátha (rhinitis).

Ki lesz allergiás?

Egy adott élelmiszer kapcsán túlérzékenység két tényező hatására alakulhat ki

• Létezik genetikai fogékonyság az allergiára, amely a szülőktől örökölhető. A statisztikák szerint, ha egyik szülő sem allergiás, 15% az esélye annak, hogy a gyermekük az lesz. Az esély viszont megduplázódik akkor, ha az egyik szülő allergiás és négyszereződik, ha mindkét szülő az.

• Ha egy válságos életszakaszban az adott allergénnel nagyobb mennyiségben kerülünk kapcsolatba.

A születés utáni első hónapok veszélyesek abból a szempontból, hogy ilyenkor rendkívül érzékeny a szervezet az ételallergénekre.  A kisebb, ismétlődő dózisok ártalmasabbak, mint egyszeri, nagyobb adagok. A környezeti tényezők, mint például a poratka vagy a környezetszennyezés kedveznek az allergia kialakulásának, de önmagukban csupán hajlamosító, megbetegedést nem okozó tényezők.

Forrás: ma.hu - életmód