Az ételallergia gyakorisága

Az ételallergia, mely az egyik leggyakoribb betegség a csecsemők és a kisgyermekek körében, magas egészségügyi költségeket von maga után, valamint a beteg és családja számára a hétköznapi életvitelben jelentkező kényelmetlenségeket, illetve társadalmi izolációt is eredményezhet. Az ételallergiások arányát 6-8%-ra becsülik. Ezt népességvizsgálatok is alátámasztják, amelyek 1,9 - 3,2 %-ban mutattak ki tehéntej allergiát csecsemők és kisgyermekek között, és 2,6 %-ban tojásallergiát a 2,5 éves korosztálynál.

Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető jelenség, vagyis a megbetegedések előfordulási gyakoriságának drasztikus mértékű növekedése három tényezővel magyarázható:

• Gyakoribb érintkezés a háziporban fellelhető atkaváladékkal

• A diesel motorok által kibocsátott szennyező anyagok arányának növekedése, melyek hörgőirritációt és a légúti-allergének fokozott áteresztését okozzák

• Egyre ritkábban fordulnak elő az immunrendszert erősítő gyermekkori fertőzések (az oltóanyagok fejlettségének és a szigorodó oltási protokollnak köszönhetően)

Az allergiás betegségek folyamatosan növekvő száma sürgőssé tette a hatékony allergiamegelőzést.

Mi az allergiás reakció?

Az allergia szó a görög „allon argon” kifejezésből származik, melynek jelentése „másképp reagálni” - pontosan ez történik az allergiásokkal. Az immunrendszer túlérzékenysége alapjaiban három tényező együttállásától függ: az ételekben, élelmiszerekben megtalálható allergénektől, valamint a szervezetben keletkező antitestektől (elsősorban Immunoglobin E, azaz IgE), és a specifikus immunsejtektől, mint például a hízósejtek vagy bazofilek (keringő fehérvérsejtek).

Ha egy allergiás személy allergén hatású tápanyagot fogyaszt, stimulálja az immunrendszerét az adott allergénre specifikus IgE-antitestek gyártására. A vérárammal IgE-antitestek milliói kerülnek a szervezetbe, ahol a vérben keringő fehérvérsejtekhez, bazofilekhez kötődnek, vagy a szövetekbe jutva hízósejtekkel érintkeznek. A hízósejtek olyan területeken lelhetőek fel, ahol a test közvetlenül érintkezik a környezettel, mint például a bőr, a tüdő vagy a gyomor- és bélrendszer.

A bazofilek és a hízósejtek különböző anyagokat, például hisztamint termelnek és tárolnak. Amikor a hízósejtek és bazofilek felszínén elhelyezkedő IgE-antitestek étel-allergénekkel érintkeznek, ezek a sejtek erős hatású anyagokat bocsájtanak ki, amelyek változatos tüneteket produkáló allergiás reakciót okoznak.

Mi az ételallergia?

Az ételallergia során a szervezet immunrendszere túlreagál bizonyos összetevőket, általában egy fehérjét, így a természetes, normális esetben ártalmatlan táplálék-összetevőt úgy kezeli, mint egy veszélyes betolakodót. A legtöbbünknél az immunrendszer a bélrendszerben harcol az ártalmas organizmusok ellen és az ártalmatlan összetevőket is itt ismeri fel. Az ártalmas és ártalmatlan összetevők megkülönböztetésének képességét "orális toleranciának" nevezzük. Néhány embernél ez a rettentően érzékeny mechanizmus nem működik rendesen. Az ő immunrendszerük túl hevesen reagál, ennek eredménye az érzékenység és a kérdéses élelmiszer fogyasztását követő allergiás reakció.

Mi az étel-intolerancia?

Bár bizonyos tünetek (pl. hasmenés, puffadás) a két jelenség esetén nagyon hasonlóak lehetnek, az étel intolerancia nem allergia. Más, ellentétes reakciókat eredményez, amelyeket nem az immunrendszer irányít. Az intolerancia oka lehet ételmérgezés vagy az emésztő enzimek elégtelen működése, ez utóbbira példa a tejcukor érzékenység (laktóz-intolerancia). De az is előfordulhat, hogy az anyagcsere folyamán egy olyan biológiailag aktív melléktermék (metabolit) keletkezik, amely intoleráns reakciót vált ki, mint például a "kínai étterem szindróma" esetében.

Forrás: ma.hu - életmód