Úgy tűnik, hogy az allergiás állapotok gyakorisága, a fertőző betegségek elleni intézkedésekkel és az antibiotikumok elérhetőségével összefüggést mutat. Ezzel kapcsolatban fogalmazták meg azt a higiénia-elméletet, amely szerint a kevesebb mikrobiális expozíció allergiás megbetegedések iránti fogékonysághoz vezet.
Különösen a bélflóra összetételének megváltozása magyarázhatja az allergiás megbetegedések gyakoriságának a növekedését. Ezzel kapcsolatban arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy egy bizonyos baktériumfaj, a Clostridium difficile megtelepedése és túlszaporodása, gyermekeknél allergiás betegségek gyakoribbá válásához vezet. Innen könnyen vezethető le az a következtetés, hogy a bélflóra rendbetétele probiotikumokkal az atópiás (allergiás) megbetegedések gyakoriságát csökkenti.

A probiotikumok hasznosságát szénanátha és bőrgyulladás, pontosabban atópiás ekcéma/dermatitis szindróma esetén tanulmányozták, ami csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban kezdődik - vérbő, nedvedző, viszkető göbcsékkel, amelyek nagyobb területre összefolyhatnak - gyakran az arcon keletkeznek. A későbbi gyermekkorban a betegség viszkető, száraz, korpásodó bőrrel, tömött göbcsékkel jelentkezik. Mostanáig azonban még nem végeztek tanulmányt annak megállapítására, hogy a probiotikus baktériumok adása tehéntej allergia esetlén toleranciához vezet-e vagy sem. A jelenlegi tanulmány célkitűzése annak megállapítása volt, hogy a hidrolizált tápszer két probiotikum adásával (Lactobacillus casei és Bifidobacterium lactis) a tehéntejjel szembeni toleranciát elősegítik-e.

A kutatók - a Journal of Allergy and Clinical Immunology-tól - arra a következtetésre jutottak, hogy a hidrolizált tápszer a két probiotikummal nem segíti elő a további toleranciát, illetve nem gyorsítja fel azt. Noha a probiotikus bakériumok befolyásolják az immunrendszert, bizonyos B -és T-limfociták ösztönzése, illetve gátlása által, a tehéntej allergia toleranciára kifejtett klinikai hatásuk nem lényeges.

A probiotikumok atópiás ekcémára való kedvező hatását nem minden tanulmánynak sikerült bizonyítani. Diagnosztizált tehéntej allergia és atópiás ekcéma esetében az atópiás ekcéma súlyosságát nem tudták probiotikus baktériumokkal kedvezően befolyásolni.

Különböző okai lehetnek annak, hogy a kérdéses tanulmányban miért nem sikerült összefüggést kimutatni a probiotikumok és a tehéntej allergia toleranciája között. Az egyik ok lehet, hogy a probiotikus baktériumok immunrendszert szabályozó hatása elégtelen  volt, és klinikailag nem lényeges. A másik ok, hogy kevés probiotikum érte el elegendő koncentrációban az immunsejteket. Ismerve a tanulmány felépítését, ennek valószínűsége csekély. Még kérdéses, hogy más probiotikus baktériumfaj hatásosabb-e.

Forrás: Journal of Allergy and Clinical Immunology