A gyümölcsjoghurt fogyasztásának előnyei:

A különböző ízesített joghurtok egyre nagyobb számban lepik el a fogyasztókat. Különösen a rendszerváltást követően találkozhattak a vevők széles termékkínálattal, az eddig csak "nyugati" termékként ismert joghurtok nagy része mára már Magyarországon is kapható. A gyártók szerint magas fehérje, gyümölcs és kalciumtartalmuk, valamint minimális só, cukor és zsírtartalmuk miatt különösen javasolt fogyasztásuk. Ezen kívül hallani, hogy a fogyókúrázni vágyóknak, és általában véve mindenféle célcsoportnak - gyermekek, idősek, felnőttek, sportolók, krónikus betegek - ajánlott a gyümölcsjoghurtok bármely napszakban való fogyasztása, emellett viszonylag kalóriaszegények, de annál ízletesebbek és finomabbak. Nem csak az emésztésre, de az általános közérzetre is jótékony hatást gyakorolnak. Mi több, fogyasztásuk kifejezetten praktikusnak számít, hiszen bárhol felbontva azonnal elfogyaszthatóak, kiszerelésénél fogva pedig szívesen viszik uzsonnaféleként munkahelyre, iskolába, sőt még üzleti tárgyalásra is. Egyre több probiotikus változatban is találkozhatunk velük. A probiotikus termékek elsődleges jótékony hatása, hogy a bélrendszerbe kerülő jó baktériumokat szaporodásra késztessék, és ezáltal egészséges bélflórát hozzanak létre. A joghurtok csökkentik az emésztési zavarok - mint például székrekedés, gyomor pH-jával összefüggő egyensúlyi zavarok - kialakulásának vagy fennállásának rizikóját is. Egyre népszerűbbek a gyümölcsjoghurtitalok is, melyek még kényelmesebbé teszik a fogyasztást.

A gyümölcsjoghurttal összefüggésbe hozható egészségügyi problémák:

A gyümölcsjoghurtok fogyasztása - tejtermékek lévén- kerülendő azok számára, akik laktóz-intoleranciában és tejfehérje-allergiában szenvednek. Ez a két probléma általában kisgyermekkorban és csecsemőkorban jelentkezik elsősorban, de felnőttkorban sem ritka. Ugyan laktózmentes joghurtok (és tejtermékek) már kaphatóak, de még így sem elég nagy választákban, de annál magasabb áron. Gyümölcsjoghurtoknál a hozzáadott cukor mennyisége sem mindig mérsékelt, erre különösen azoknak kell figyelniük, akik cukorbetegek vagy elhízottak. Csecsemőkorban - tehát 1 éves kor alatt - nemigen ajánlatos a babáknak sem adni, hiszen a kisbaba ízvilága még nem annyira kifinomult, viszont a hozzáadott cukortartalom miatt befolyásolhatja a baba későbbi egészségi állapotát, táplálkozási szokásait. Különböző adalékanyagok segítségével teszik még esztétikusabbá és tartósabbá a gyümölcsjoghurtok állagát, így nem ritka, hogy egyes termékek legalább 3-4 E-számmal ellátott adalékanyagot tartalmaznak. A leggyakrabban előforduló adalékanyagok a kárminsav (E-120), a nátrium-citrát (E-331), a karragén (E-407), a szentjánoskenyérmag-liszt (E-410), és a guar-gumi (E-412). Fentieket azért lehet fontos megjegyezni, mert ugyan ritkán, de előfordulhat, hogy fogyasztásuk során allergiaszerű/allergiás vagy intoleranciára utaló tünetek jelentkeznek. Tartósítószerek szintén kerülhetnek a joghurtba.

A színezőanyagok közül a leggyakrabban a kárminsavat (E-120) használják gyümölcsjoghurt készítésekor. Érdekessége, hogy az élelmiszer-adalékanyagok közül az egyetlen állati eredetű színezék. Az élelmiszereket pH-tól függően színesíti, a halvány pirosas színtől az élénkebb vöröses színig terjed a színskálája, általában a piros színű gyümölcsöt (eper, meggy, málna) tartalmazó joghurtokban található. A narancssárga nevezetű színezőanyaghoz hasonlóan bőr és légzőszervi tüneteket okozhat, szalicilsavra és benzoesavra érzékenyek pedig még nagyobb expozíciónak vannak kitéve. A karragént (E-407) különféle vörösalgákból nyerik, gyakori, hogy más növényi sűrítőanyagokkal együtt keverve használják stabil gélek vagy sűrű folyadékok előállítására. A karragének gátolni tudják más tápanyagok felvételét. Az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat, vagy allergiaszerű tüneteket okozhatnak. Csecsemőtáplálékok összetevőjeként nem engedélyezett. Az USA-ban pl. betiltották. A feldolgozott Euchema-moszat ( E-407a) - vagy más nevén félfinomított karragén - a karragénhez hasonló összetételű, csak nagyobb mennyiségű cellulózt tartalmaz, ezért zavarosabb gélt kapunk. Ugyanazon tulajdonságok mondhatóak el róla, mint a karragénről. A szentjánoskenyérmag-liszt (E-410) többféle funkciót is ellát: sűrítőanyag, stabilizátor, hordozóanyag és térfogatnövelő is egyben. Egyes vizsgálatok alapján elősegíti az allergia kialakulását, sőt maga is képes allergiás reakciókat kiváltani. A szójaallergiával küzdőknek nem ajánlatos a fogyasztása, ugyanis a szentjánoskenyérmag-liszt és a szója között keresztallergia alakulhat ki. A guármagliszt (E-412) más anyagokkal együtt alkalmassá válik gélek kialakítására is, sőt más növényi sűrítőanyagok hatását is jelentősen erősíti, ezért gyakran használják pl. szentjánoskenyérmag-liszttel együtt. Alkalmazása széles körben elterjedt, ugyanis funkciója szerint sokoldalú feladatot ellát: lehet sűrítő, zselésítő, térfogatnövelő, tömegnövelő, hordozóanyag, stabilizátor és lisztjavító is. Nagy mennyiségben fogyasztva gyomorbántalmakat okozhat (görcsök, felfúvódás). A szentjánoskenyérmag-liszthez hasonlóan saját maga is kiválthat allergiát, vagy elősegítheti allergia kialakulását. A guármagliszt és a szója között keresztallergia is felléphet, ezért szójaallergiásoknak érdemes kerülni a guárgumi fogyasztását.

A gyümölcsjoghurtok gluténmentességét sem lehet minden esetben kizárni. Az olyan gyárakban, ahol más, glutént tartalmazó termékeket is gyártanak, ott a közös légtér vagy gyártósor miatt nem lehet kizárni az esetleges keresztszennyeződés lehetőségét sem. Receptúra szerint a joghurtok nagy része általában nem tartalmaz glutént. Ez alól kivételt képezhet a müzlivel, a gabonaféleséggel, vagy a kekszfélével ízesített változat, ugyanis ezek mind tartalmaznak glutént is, tehát lisztérzékenyek számára nem fogyaszthatóak. Csak az olyan gyümölcsjoghurt fogyasztható lisztérzékenyek által is, amelyek dobozán egyértelmű jelzés utal a gluténmentességre (pl. felirat, áthúzott búzakalász). A gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hozzáadás előtt hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken. A sok gyümölcsjoghurtban megtalálható zselatin a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.

És bár elsősorban nem egészségügyi szempontot figyelembevéve, a gyümölcsjoghurtok ára általában igen magas (kiszerelésükhöz képest). Gyakran megtévesztő lehet a reklámfilmekben látott méret is, mely a boltokban aztán jóval kisebbnek tűnik, mint a televízió képernyőjén.