A keresztreaktivitás az inhalációs és a táplálékkal felvett allergének között, szintén az allergének strukturális hasonlóságán alapszik. Azt már lehet tudni az allergénekről, hogy néhány, korlátozott számú protein családba tartoznak, amelyeken belül számos strukturális hasonlóságot mutatnak. Az egy proteincsaládba tartozó, egymással keresztreaktív allergéneknél nemcsak az aminosav sorrend lehet azonos, hanem a fehérjék térbeli szerkezete is hasonló lehet.

Egy tanulmányban leírták, hogy a növényi eredetű allergének 65%-a négy családba sorolható. A jelenleg általánosan elfogadott vélemény szerint 80 aminosav fölött, 35% feletti azonosság esetén, vagy hat egymást követő aminosav esetén léphet fel keresztreakció. Ennek a kritériumnak az a hátránya, hogy számos álpozitív eredmény születhet. Más kutatók azt állítják, hogy a fehérjék közti 50-75%-os hasonlóság a keresztreakció kialakulásának a feltétele. A lehetséges keresztreaktivitás harmadik lehetséges módja a fehérjék háromdimenziós szerkezete közötti hasonlóság. Míg az ismert allergének  75%-nak a primer struktúrája ismert, ma még kevés allergénnek ismert a térbeli alakja.

A fehérjék térbeli, IgE-vel való csatlakozási helyeinek (epitópok) fontosságát az is sugallja, hogy például a szájüregi allergiás szimptómák esetében (oral allergy syndrome, OAS) a betegek friss zöldségre/gyümölcsre reagálnak, de nem az elkészített, denaturált gyümölcsre vagy zöldségre. A tünetek azért lokalizálódnak a szájüregre és a torokra, mert a gyomorsav és az emésztő enzimek tönkreteszik a fehérjék szerkezetét, mielőtt még a proteinek felszívódnának.

A keresztreaktivitás fontos szerepet játszhat a jövőben a gyógyítás területén. Néhány tanulmány azt állítja, hogy specifikus pollenallergiák immunterápiával való gyógyítása a kapcsolatos élelmiszerallergiák tünetein is javított. Ennek ellentmondó tanulmányok is születtek már, amelyek szerint például nyírfapollen allergia nyelvalatti immunterápiájánál (nyírfapollen kivonattal) nem javultak az almaallergiások tünetei, noha maga a nyírfapollen allergia tünetei enyhültek. Az immunterápiára alkalmas molekulák iránti kutatás nem lanyhul. Az immunterápia további lehetősége az, hogy megváltoztatott szerkezetű allergének alkalmazásával, az IgG-termelés serkentésével, az IgE molekulákhoz való kötődést csökkentsék. Ezt a kísérletet sárgarépa allergénekkel végezték el, a megváltoztatott sárgarépa allergén a Dau c 1 segítségével. Így a fehérje a sárgarépa allergia olyan immunterápiára alkalmas ágenseként szolgálhat, amely a  nyírfapollen immunterápiára nem reagál.

Forrás: Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology