| A farkasbabot először Nagy Britanniában engedélyezték 1996-ban, a gabonaliszt alkotórészeként. Így fehérjét és rostokat adtak a liszthez, ezzel is javítva az adott élelmiszer konzisztenciáját. A farkasbab lisztjét a szójabab alternatívájaként használják azon vállalatok, amelyek nem génmanipulált élelmiszer alkotóelemet keresnek.
Nem meglepő, ha a farkasbabbal kapcsolatban allergiát jeleztek, hisz ez is a hüvelyesek családjába tartozik, mint az ismert allergenitású amerikai mogyoró, vagy a kevésbé, bár allergén szójabab. Szójabab allergiát elsősorban olyan pácienseknél észleltek, akik más hüvelyesekre, különösen amerikai mogyoróra allergiások voltak. Ilyen keresztreakció (olyan válasz, amikor antitestek vagy T-limfociták olyan egyéb antigénekkel is reakcióba lépnek, amelyeknek az antigénfelülete csak hasonlít az eredetileg egyező antigénre) farkasbab, amerikai mogyoró, és zöldborsó között is fellépett.
A legújabb beszámolók számtalan farkasbab allergiáról tudósítanak. Ezek nemcsak az amerikai mogyoróval való keresztreakció következményei, ugyanis a farkasbab allergia ettől függetlenül is felléphet. Számos farkasbab fehérje lehet allergén. Az allergiás reakció súlyossága az amerikai mogyoróéval vetekszik. E tények alapján a farkasbab kevésbé alkalmazható a szójabab pótlására
forrás: Journal of Allergy and Clinical Immunology. |